The effect of the Danube diversion on the soil moisture conditions in Csallóköz and Szigetköz

• DOI: 10.1556/112.2021.00063
• Publication Date: 2021-12-13T14:29:37Z
• Authors: Gábor Koltai; Zsolt Giczi; Viliam Nagy; Gábor Illés; Kálmán Rajkai
• Keywords: 0106 biological sciences; 01 natural sciences

Summary. Following the commissioning of Gabčíkovo (Bős) hydroelectric power plant in 1992, a monitoring program was launched to assess agricultural and forestry consequences diversion Danube into newly built derivation channel Žitný ostrov (Csallóköz) Szigetköz areas. Prior diversion, groundwater played significant role water supply plants, therefore it is primary importance monitor changes levels soil moisture. Correlation between depth moisture time series taken at four measurement points (T-03, T-04, T-09, T-16) 1995 2012 analysed. Average extreme (quartiles 1 4) were examined for 18-year series, which 2nd 3rd quartiles treated together as characteristic level. It found that significantly correlated with storage below rooting zone field crops. Összefoglalás. A vízerőművet 1992-ben helyezték üzembe. dunacsúnyi duzzasztó vize bősi erőművön átfolyva Szlovákiában épített vízlevezető csatornából 40 km után tért vissza korábbi Duna főmederbe. régi főmederbe emiatt az elterelt szakaszon vízmennyiség ötöde került. Minthogy mind szlovákiai, magyarországi mezőgazdasági és erdőterületek vízellátásában talajvíz dunai árhullámok jelentős szerepet játszottak, 1995-től Duna-elterelés hatásának felmérésére talajvízszint talajnedvesség indult Csallóközben Szigetközben. szlovák megfigyelések publikált anyagainak megállapításait Szigetközből két szántóföld, egy kaszálórét nyárfaültetvény közötti mérési adatait dolgoztuk fel. talajvízmélység 10 cm-es talajrétegek mért térfogatszázalékos (v.%) nedvességtartalmából számított talajvízkészletek korrelációt számítottuk. 18 éves idősoron külön vizsgáltuk jellemző, illetve szélsőséges vízszintek (1. 4. kvartilisek) hatását. jellemző vizsgálatához értékek 2. 3. kvartilisét egyben kezeltük. Megállapítottuk, hogy szignifikáns, ill. közel szignifikáns összefüggés csupán átlagosnál talajfelszínhez közelebbi (Q1) esetén volt kimutatható mély (T-03), sekély talajrétegű (T-09) szántóföld 210–300 cm-es, 120–140 talajszintjében. Vagyis szántóföldi kultúrák számára átlagos nem jelentett vízpótlást. főmederhez közeli kaszálóréten (T-04) helyett dunaremetei medervízszint adatok talajnedvességkészlet között még 140 mélységben található kavicsos alapkőzet fölötti 20 talajrétegben sem kapcsolat. (300 cm) erdészeti mérőhely (T-16) korrelációja talajréteg esetében szignifikáns. nyárültetvények fejlődéséhez szükséges 700–900 mm vízigény biztosítására engedett többletvízre lenne szükség. terméshozama elsősorban adott év csapadékmennyisége eloszlása szerint alakul. Amennyiben időjárási feltételek kedvezőtlenek, megoldásként öntözni szükséges. Beszámoltunk továbbá arról, éve négy üzemel, ami naponta óránként 6 órás átlag talajnedvesség-adatokat gyűjti. folyamatos talajnedvesség-adatgyűjtés célja időjárás, növényi vízfelhasználás talajvízből történő nedvesítés nyomon követése talajvízforgalom-modell leírásának kontrollja. közeljövő feladata évente 12-14 alkalommal ezeken mérőhelyeken gyűjtött kapacitívszondás nedvességmérési eredmények megfeleltetése, minthogy bemutatott azonos példa mellett több helyen időben párhuzamos módon változik ugyan kétféle érték, azonban akár több, mint 5 v.% különbséggel.