A kultúra területi mérhetősége és a kistérségek közművelődési jellemzői

• DOI: 10.17649/tet.27.1.1928
• Publication Date: 2018-08-01T10:56:43Z
• Authors: Attila Fábián; Balázs István Tóth
• Keywords: közművelődés; 2. Zero hunger; HM6 Sociology of culture / kultúra szociológiája; Economic history and conditions; 1. No poverty; Economic growth, development, planning; HC10-1085; GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz; JZ2-6530; HM401-1281; kultúra; faktoranalízis; D; 11. Sustainability; klaszteranalízis; HD72-88; kulturális gazdaság; fejlettség; History (General) and history of Europe; Sociology (General); International relations

A kultúra gazdasági szerepének elemzése és területfejlesztéssel való viszonyának értelmezése egyre nagyobb jelentőséggel bír napjainkban. tanulmány a kultúraelemzés néhány regionális vonatkozásának bemutatását követően arra kérdésre keresi választ, hogy miként számszerűsíthető kultúra, valamint ragadható meg annak térszerkezeti hatása. Ami mérhető – vagyis amire elérhető statisztikai adatok léteznek az valóban teljes spektrumát öleli-e fel, avagy csak szegmensre koncentrálnak „adatbányászok”, miközben számos értékes információ rejtve marad. dolgozatban kulturális gazdaság közművelődési alrendszerét előtérbe helyezve empirikus elemzést is közlünk hazai kistérségekre vonatkozóan. kistérségek helyzetét többváltozós módszerekkel (faktorelemzés, nem hierarchikus klaszteranalízis) vizsgáljuk, továbbá korrelációelemzéssel kísérletet teszünk fejlettség vagy lemaradás komplex fejlettsége közötti összefüggések számszaki megragadására.